Mindennapok meséi

Eszter

Eszterkét sose fogom elfelejteni. Hanna már táncolt a Tűzvirágban, mikor ő megérkezett. Pici volt, vörös hajú, cserfes és nagyon ügyes. Apukája, anyukája és a kishúga is kísérte a főpróbákra. Aztán egyszer csak Eszterke nem jött többet. Megtudtuk: nagyon beteg. Kezelték Pécsen, Budapesten, folyamatosan követtem az anyukája Facebook-bejegyzéseit, drukkoltam neki, hogy meggyógyuljon, összefogott érte egy egész… Tovább »

Álmos és a halál

– Hol van most a papa? – A mennyországban. – Az hol van? – Fent, a csillagok között. – És lát minket? – Persze, szerintem igen. – De csak akkor lát, amikor nincs felhős… *** – Mama, te sajnálod a papát? – Igen, sajnálom – mondja anyukám. – Én nem sajnálom, mert én még nem… Tovább »

Még utoljára

Még utoljára látta az unokáját a farsangon. Még utoljára eljött velem Árminért az új iskolájába tegnap délben. Megmutatta, hogy ipariban abban az ódon, hangulatos épületben tanult, ahol Ármin, megmutatta az osztályt is, amelyikben… Még utoljára látta, hova jár Hanna, ha esetleg be szeretne érte jönni autóval, hol keresse… Még utoljára elment anyósom gyógyszeréért a patikába…. Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!