Mindennapok meséi

Fogtündér

Az úgy volt, hogy Álmos tegnap este elkezdett sírni, nem evett, csak feküdt, annyira mozgott a tejfoga, hogy fájt neki, kínlódott. Fogtam egy gézlapot, és kihúztam a fogát, a szentlélek tartotta már csak. Álmos  nagyon boldog volt, hogy megkönnyebbülhetett, meg azért is, mert nem kellett kivételesen fogat mosnia. Ja, és büszke is volt, mert így foghíjasan ő most már nagyfiúnak számít.

Ma viszont kereste a fogát. A párnája alá szerette volna tenni, hogy a fogtündér érte jöjjön. Soha nem jött hozzánk fogtündér, valahogy nem vezettük be ezt a szokást, de ma hallhatta valahol.

Hát… Bár az összes gyerek összes tejfoga megvan kis dobozkákban (kivéve, amelyik az iskolában esett ki, illetve lenyelődött), de én tegnap az övét a gézlappal együtt automatikusan… kidobtam. Nagy hiba volt. Nem találtam meg ma a kukában sem…

Mozog a másik tejfoga is. Megígértem Álmosnak, ha az is kipottyan, két fogtündér is meg fogja látogatni aznap éjjel.

Címkék:

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!