Mindennapok meséi

Pista bácsi

Volt nekem általános iskolában egy – jó, több is, de ő igazán meghatározó alakja volt az életemnek – tanárom. Éneket tanított nekem, a szüleimnek, vagyis anyukámnak történelmet is; anyukám maholnap 70 éves lesz, de emlékszik még mindig arra, amit Pista bácsinál tanult.

Amikor Pista bácsi meghalt – most van az évfordulója -, a helyi újságba írtam egy nekrológot.

Sebestyén István emlékére

Ma is látom vörös haját, szürke öltönyös alakját, a kezét, amint szolmizációs jeleket mutat, és hallom az osztályt a dó-ré-mi-t kántálni. Emlékszem, hogy nem tudtam szép G-kulcsot rajzolni, de megtanított rá, és csak ő szólított Emikének.
Mástól nem is esett volna jól.
Szerettem az énekórákat, akkor is, ha felelni kellett, mert megérte a negyvenöt percnyi jókedvért, az anekdotákért, az ócska lemezjátszóból elővarázsolódó hangokért. Azóta sem hallgattam annyi Bartókot, Kodályt, Mozartot, Händelt… Verdi Nabucco-jának Szabadság-kórusa és Erkel Bánk bánjának áriája ott, akkor lopta be magát a szívembe és ugyanazokon a recsegő hangokon tér vissza emlékeimbe, mint amelyeken Pista bácsi óráin töltötte be a termet.
Kórustag is voltam, abban a kórusban, ahova nem volt “ciki” járni, és ahol szívesen időzött a diáksereg péntekenként, tanítás után. A versenyek, fellépések gyerekkori izgalma máig megcsiklandozza a gyomromat.
Egy áprilisi, itthoni fellépésre világosan emlékszem… Virágoztak a gyümölcsfák, langyos, napos idő volt, mikor a torkomban dobogó szívvel az ünnepségre siettem, ahol a kórus és Pista bácsi várt.
Éppen olyan idő volt, mint évtizedekkel később: 2010. április 17.-én. Most is a torkomban dobogott a szívem, de mást is éreztem: fojtogató keserűséget és tátongó űrt. Pedig most is Pista bácsihoz siettem, és várt a kórus…
De már nem az a kórus. A női kórus állt Pista bácsi ravatala mellett talpig gyászban, és körülöttük a tömeg. Mind búcsúzni jöttek.
Ott volt a megtört család, akiknek szemlesütve tiszteltem a gyászát. Szólt a Requiem, égtek a gyertyák, és nekünk – a kórusnak, amelynek szinte valamennyi tagja Pista bácsi énekóráin sajátította el a hangjegyek tudományát – a Székely fohász éneklése közben alig jött ki hang a torkunkon.
Andrásfalva… Tíz testvér… Tragikus, bukovinai székely-sors… szekszárdi gimnázium, pécsi főiskola… hűség a dunaszentgyörgyi iskolához… szakfelügyelőség… férfikórus, gyermekkórus, honvédkórus, néptánc… rendkívüli szervezőkészség… sokoldalú humán és zenei műveltség… kitüntetések sora… Aranydiploma… hosszú házasság… gyerekek… unokák… betegség… 47 napnyi szenvedés a végső nyugalom előtt… – jutottak el fülünkbe a méltató, s egyben elköszönő szavak.
Az út a sírhelyig – néma, fekete menet. Könnyek, amerre néztem. A Székely Himnusz szólt valamennyi, összeszorult torokból, szállt, fel az égbe, Pista bácsit láttam, hamiskásan hunyorgott: lehetne tisztább is, de jó azért…
Elment az öreg székely.
De van vigasz, hisz mindenki addig él, amíg beszélnek róla, amíg emlékeznek rá. Pista bácsiról még sokáig beszélnek, és talán még annál is tovább tart az emlékezet… Itt maradt a tehetsége, az elhivatottsága az utódaiban; a kacsintása a kórusunkat vezető lánya szemében, itt maradtak a mozdulatai, ugyanaz a mosoly, ugyanaz a humor, ugyanaz a hangulat…
Itt maradt az örökség.
Ég áldja, Tanár Úr.
 
  Anyukám Pista bácsi bal könyökénél 🙂
 
 Apukám első sor, jobbról a második  🙁  🙂 És ott van anyósom is, apum jobbja melletti oszlopban alulról a harmadik, a szőke kislány. 🙂

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Emmamama says:

    Tényleg! Na, az összes Zsiga tudott énekelni. 😇😃

  2. László Varga says: (előzmény @Emmamama)

    Apukád fölött az utolsó előtti sor, az a göndörhajú fickó :-)!

  3. Emmamama says:

    Laci bácsi, kerestem, de nem találtam… 🙂 Bernáth Gyuszi bácsit, Kiss keresztapámat megtaláltam 🙂

  4. László Varga says:

    Nagyszerű az emlékezet és a kép is. Ha időm lesz átnézem ki-kicsoda rajta! Többeket felismertem első látásra is. Valóban nagyszerű évek voltak. Nemcsak énekelni, hanem a zenét szeretni is megtanított bennünket Sebestyén tanárbácsi!


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!